Tavaly reszt vettem ismét azon a fotós táborban, melyen már 2008 óta is, rövidebb-hosszabb kihagyásokkal, de most szakmai vezetőként. 2021-ben egy pár fős kezdő fotós műhelyt vittem, stúdió- és kültéri fotóztunk, digitális utómunka alapjait mutattam meg a fiataloknak. Idén folytatjuk a munkát, kibővített programmal (részletek lentebb). Egyébként nem csak fotós workshop volt tavaly, hanem zenei, […]

Részben azért mert pont most van a Mediawave Fesztivál, részben meg mert elfogott a nosztalgia: úgy döntöttem, hogy felrakok még két, régebbi sorozatomat is a portfóliómba. Mindkettőt kb ugyanakkor készítettem(2007-2008 körül), analóg és digitális fényképezőgépekkel vegyesen.
Az első egy személyes portrésorozat, amit a győri olajgyárban fotóztam (a korábbi). Ez egy portrésorozat, amit egy szibériai fotós hölgyről készítettem Győrben.
Első galéria a Sweet Decadence (édes dekadencia):

A második meg egy több városon és országon átívelő szociofotó sorozat, amit még Győrben kezdtünk a Mediawave Nemzetközi Művészeti Alapítvány által koordinált Passport Control 2. workshop-ban futó“Periféria Projekt” alatt. De az itt található fotók nem csak győri, de nagyváradi és marosvásárhelyi fotókat is tartalmaznak.
Második meg a Periféria Projekt:

Elsőről a Second Life virtuális világban, a „Magyar Kulturális Központban” volt kiállításom, utóbbiról meg egy közös kiállítás volt egy győri, lakótelepi általános iskolában, majd egy évvel később Moszkvában és több Nyugat-Európai nagyvárosban is.
És itt most engedjetek meg egy kis személyes megjegyzést: míg az első típusú sorozatból készítettem azóta jó párat, és sok jót, szépet, a másodikból aligha. És nagyon hiányoznak a szociofotók. Tudom, talán már nincs annyira igény rájuk, talán az idők változtak, talán az emberek lettek kevésbé nyitottak ilyesmire. De problémák sajnos továbbra is vannak, melyekre fel kell hívni a társadalom figyelmet.

Bukarest keleti lakónegyedeiben vannak úgynevezett 10/1-es elrendezésű „blokkok” (panelek), melyek csak egy szobásak. Mindegyik emeleten (összesen tíz) van egy ilyen. Remek fotóprojekt Bogdan Gîrbovan-tól (a fenti fotón ő, a tizedik emeleten): egészen elképesztő, hogy ki mit tudott kihozni az adott szobájából:
A többi fotót, illetve egy részletesebb leírást találtok: itt.

A Moszkvai krt 4. alatt nagyon menőn kifestették a falat a Csomagoló Centrumosok, akik épp egy rebrand-en esnek keresztül. Logót kellett nekik készíteni: az IZI Pakk-ot csináltam én (ajtón látható a fotón). De a brand név is saját ötlet. Mégis csak könnyebben megjegyezhető ez, mint pl. az Interprodukt-2004 Kft. vagy XYZ Csomagoló Centrum. Bár az utóbbi két szóhoz ragaszkodtak.
Nekem a v2 tetszik a legjobban : ) Nektek? Szavazz! (lent)


Anna épp készült elmenni. Így a koncepció gyakorlatilag a búcsúzás lett. Az ismerősöktől, a várostól, az országtól. De nem az szomorú, könnyes búcsú. Valahogy meg szerettem volna ragadni az indulás várását. Meg az ismeretlen jót, nem pillanatnyi rosszat. Ami jön: és ami csak jó lehet.
A teljes galéria itt tekinthető meg:

Ez a címe ennek a fotónak, ami nemrég kelt el 1 milló euróért. Igen: egymillió. És igen: euró.
Kevin Abosch népszerű portréfotós eddig többnyire sztárokat fotózott, de egyszer csak gondolt egy nagyot, és készített 345 krumplifotót (legalább ennyit – lásd a fotó címét).
Egyébként szép fotó. Jó a fény, szépek az árnyékok. Elsőre nekem a maga a Föld, mint bolygó ugrott be. Azt hiszem szerzek be répákat.
EDIT: Anyámnak mutatom, mondom mennyiért kelt el, erre fogja a fejét, és elkezdi magas hangon:
Okay…